Elkészült a Magyar Zene Háza, a japán Sou Fujimoto Városligetben álló alkotása január 22-én nyílik meg a nagyközönség előtt. A sajtóbejárás után fenntartható megoldásokról, elhalkuló kritikákról és a gyerekek fontos szerepéről beszélgettünk Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával.
A millennium óta nem volt ilyen „kulturális beruházási boom” Magyarországon – emelte ki Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Magyar Zene Háza sajtóbejárásán. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem volt még olyan periódusa a magyar történelemnek, amikor ennyi közpénzt fordítottak kulturális intézmények felújítására, létrehozására, „új csodák születésére”, mint az utóbbi években.
Fotó: Ficsor Márton
A tíz éve indult projekt eredményeként elkészült Magyar Zene Háza olyan különleges zenei beavató intézmény lesz, amelyhez hasonló nincs a világon – mondta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Hangsúlyozta: a japán sztárépítész, Fudzsimoto Sou által tervezett épület azt bizonyítja, hogy a XXI. század építészeti nyelvén is lehet a Városligethez méltó csodákat teremteni. A nemrég megújult Szépművészeti Múzeum és Millennium Háza, a most elkészült Magyar Zene Háza, majd az Új Nemzeti Galéria világszínvonalú kulturális tengelyt alkotnak majd, miközben teljes körűen megújul a liget zöldfelülete is. Kiemelte: több zöld és több kultúra költözik a Városligetbe.
Batta András, Fekete Péter, Baán László és Gyorgyevics Benedek a sajtóbejáráson Fotó: Ficsor Márton
A Liget Budapest projekt jelenleg az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztése – jegyezte meg Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Beszédében emlékeztetett a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza átfogó felújítására, arra, hogy megépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, valamint megnyílt az újjáépített komáromi Csillagerőd, és hozzátette, hogy a városligeti parkfejlesztés eddig átadott elemei már több millió látogatót vonzottak.
Fotó: Ficsor Márton
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője közölte, az intézmény célja, hogy legyen a magyar zene otthona, de épüljön be az európai kulturális vérkeringésbe is. A Magyar Zene Háza hármas funkciót tölt be januártól: otthont ad koncerteknek, táncházaknak és közösségi zenéléseknek, hangsúlyos tevékenység lesz benne az oktatás és a zenepedagógia, miközben interaktív állandó és időszaki kiállítások, hangdóm és kreatív hangtér is várja majd a látogatókat – mondta.
Fotó: Ficsor Márton
Rövidesen elkészül az állandó kiállítás, amely az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című, ezer négyzetméteren felépülő tárlat látogatói egy élményekkel teli történetet járhat be interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével. A kreatív hangtérben nem hagyományos hangszereket lehet kipróbálni, a hangdóm pedig egy kupola alakú térben 360 fokos vetítéssel és több mint harminc hangszóróval teszi térben is átélhetővé a zenét, egyszerre akár ötven látogató számára – ismertette. Összeállt már az első félév programnaptára is, amely változatos műfajokkal, a fiatal művészeket előtérbe helyezve várja a közönséget – mondta el az ügyvezető.
Milyen eredményekkel zárult a magyar–török kulturális évad? Mit nyújtanak hazánknak a török és türk kapcsolatok? Ezekről is kérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium kormánybiztosát.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
„Akinek van egy minimális politikai tudása, az nem ír le egy olyan posztot, ahol megpróbálja a saját politikai ambícióját új és ígéretes fajok telepítésével párhuzamba hozni” – reagált Gerzsenyi Gabriella bejegyzésére a publicista, politikai elemző.
Budapest egyik büszkesége a Magyar Zene Háza, amelynek különleges Hangdómja idén januárra ráadásul jelentős megújuláson esett át. A Pink Floyd 52 éves lemeze pedig szinte szárnyra kapott e falak között.